sírva röhögök

hát most nézzétek meg, nem aranyos? az anyukája szemét örökölte....

leírom, de olyan hihetetlen, hogy még én se hiszem el.

Kezdődött ugye tegnap, amit előző posztban ecseteltem, a mai folytatás az, hogy eszembe jutott véletlen, hogy lehet kellene valami csatlakozó izé az izéhez meg az izéhez is, és ezen szakkifejezésekkel felvértezve kutattam fáradhatatlanul egész nap, hogy mit is kellene még venni neki, hogy tudjon játszani rendeltetésszerűen. oda jutottam, hogy 2 szakember egybehangzó véleménye ellenére kell egy szifon a falba a kifolyócsőhöz, még az is eszembe jutott, hogy talán bilincs is kellene, hogy hozzá tudjam fogatni, de hogy a befolyócső mérete mekkora, és mekkora az amit hoznak, és úgy egyáltalán, hogy is néz ki ez térbeli kiterjesztésben, hát a hónapos kismalac szintjéig se jutottam. De azért berongyoltam a szerelvényboltba hazafelé és vettem ezt meg azt, és ez meg az mint kiderült köszönőviszonyban sincs emezzel, úgyhogy miután az eladócsaj nagyon kedvesen és türelmesen elmagyarázta, hogy mit nyomkodjak és az mit eredményez a kezelőpanelen, hol van a sótartály amibe a nem embersó kerül, és öblítő is kell ám mégis, hát szóval megszavaztam neki a bizalmat és odaadtam az árát, mégse jött volna el ilyen messzire a cuccal és még itt tépi is a száját nekem, pedig az egészből semmit nem jegyeztem meg....
Szóval úgy felhúztam magam az izé hozzá nem passzolóságán, hogy elrongyoltam bicajon az OBI-ba, hogy vegyek emilyen izét. Odafelé felhívtam SzembeIrénkét, hogy mi a szitu, ő meg szólt, hogy van még egy fél órás dolga, várjam meg és elvisz kocsival. nem kellett kétszer mondani (Szembéék nem is igazán vannak Szembe inkább átlósan, de kijár nekik ez a jelző, ld. Birtokos Eset Szembééket, legalább olyan jólelkűék és önzetlenek, abszolút Szembe fajták) szóval vártam, addig telefonon próbáltam konzultálni a fent említett barkácsáruház szakembereivel, akik allergiásak a telefonra, de azért  valahogy sikerült megtudni, hogy van ilyen csőcsatlakozó-átalakítójuk. Mert mostmár bátran le merem írni, a mosogatógép csöve 3/4-es, a fali kiállás meg 1/2-es, és ehhez kellett nekem átalakító, nevezetesen ezen múlott most az élet-halál:

Az Izé:

Dolgavégeztével SzembeIrénke eltaxizta személyemet, ha már ott voltunk megtekintettük a virágkínálatot és egyebeket, vettem a hálóba függönykarnist az utcafrontra (3300-ért jajj) így még 1-el emelkedett a komfort fokozat. Természetesen utolsóként dobtak ki az áruházból, a biztonsági őr kísért ki minket, de azért még leültünk kifelé kipróbálni a hintaágyat :P

Ja, és gazdagabb vagyok végre egy kis kézi ásóval is, ami azért kell, hogy cipeljem magammal, egy rendes női retikülben ugye minden van. 

Hazafelé beszélgetésünkben mellékesen megemlítődött, hogy a vasúti-sín mellett olyan szépek azok a 2 méteres füvek, és hogy szeretnék majd olyat, erre felcsillan Szembe szeme, hogy ő is, így kénytelenek voltunk megállni és az összeset feltépni (amúgy fűkasza általi halál várt rájuk) így most 2 felé szedve vödrökben várják a holnapi napot az ültetésre, már én is alig bírok magammal :P 

Meg kell állapítanom, hogy Szembéék nélkül nehéz lenne az élet. annyit segítenek nekünk, amennyit csak tudnak, imádom őket. jelenleg áruljuk a házat, de komolyan mondom, ha véletlenül megveszi valaki semmi mást nem sajnálnék rajta csak azt, hogy Szeméék már nem lennének szembe.

De hogy visszatérjek a mosogatógéphez: megjöttünk, kipakoltunk, biztonságba helyeztük a gazakat (legfontosabb) aztán kötném be a gépszörnyet, de kicsi a menet...jól hallod, KICSI A MENET!

Én már ezt nem, nem bírom, hogy a viharba, miért, minek, és hogy???? miért büntet az univerzum már megint? és tetőzve a dolgot, kinyitottam a csatlakozó elzáróját, amiből annyira de annyira nem folyt a víz, hogy ennél kevésbé már csak akkor folyhatna ha a sivatagban lenne. Jól érzitek, az egész izé hajkurászás tök felesleges volt.

Szembe hazament, elkísértük én Lédi és Cicó is, mert van olyan macska aki jön sétálni. is. 

hazatérvén még elbaszakodtam szórakoztam a csövekkel és izékkel, amikor eszembe jutott a locsolócső eset, és letekertem a csaptelepet, rátekertem a mosogatógép csatlakozóját, és lőn:

MŰKÖDIK!

Jelenleg boldog vagyok, hogy ki tudtam próbálni, simogatom, becézgetem, neve még nincs. 

Az átrendezést tervezgetem, és röhögök az egész dolog szürrealistásán, de legalább befüveztünk Szembével. :D

A Mosogatógép- házirabszolga beszerzése

Jól summázza a lelki világomat, hogy még egy mezei használt mosogatógépet is hónapok agyalása, kell-nemkell-demégiskell-denem-deigen-denem... TomDenem.... vívódása után tudok úgy megvenni, hogy már lemondtam az egészről, és különben is ez olyan úri huncutság.

Régi álmom, hogy az általam tantaluszi kínzásnak tartott mosogatást egy másik házi rabszolga vegye át, és mivel egyetlen férfi jelentkező sem akadt a téren, gondoltam beszerzek egy mechanikus darabot, mégis modern világban élünk vagy mi.

Mielött irigykedne valaki hogy de jó is nekem, hogy ez a legnagyobb problémám, hát nem ez az, de most erre izgultam rá, hosszú út vezetett ide a 2 évvel ezelőtti lavóros mosogatástól egészen az egyetlen vízvételi helynek számító wcmosdókagylókiálláson át (ahol még mindig nincs mosdó) a konyhába költözésig, és most se mondanám, hogy nagyon fényűzők, tekintve hogy egy félig rothadt szekrény áll csak bent még a mezozoikum idejéből, amit pókhálók fognak csak össze.

Évek óta rágom Ironman fülét ezügyben, de eddig mindig lerázott olyan hülyeségekkel, hogy vegyünk aljzatbetont helyette, meg ablakokat meg vízbekötőcsövet stb...ilyen csecsebecséket, mikor ez sokkal fontosabb...

Aztán amikor neki nem volt jó a párszázezer orintos opel, feltétlenül a milliós ford kellett mert hát ez elég nagy, hogy a vállalkozáshoz hozzuk az árut, meg neki is kell a dízel, és ez sokkal felszereltebb, meg modernebb, megatöbbi amivel a férfiak tudnak magyarázni. Na akkor kigondoltam, ha neki akkor nekem is, de persze az én álmomra kerek 1 évet várni kellett még.
Hónapok óta tépelődöm, bújom az online horgászhonlapot, hogy találjak megfelelő darabot.

Aztán a múlt héten tele lett a pohár, kell a tökömnek ez, inkább belefulladok a mosatlanba megint, meg különben is inkább bejárati ajtó kellene meg ablak, meg festeni, meg vakolni meg...amikor tegnap szembe jött egy gépszörny, ami jól is néz ki, tud is valamit, és még olcsó is. Hát nem megvettem??? Én hülye.
Azóta meg már bepánikoltam, hogy hova fogom rakni, és mi van ha nem is működik, hogy kell bekötni(persze Ironman nincs itthon, hogy lelki támaszt nyújtson, mert fizikait nem tud egyébként se, én vagyok a műszaki szaki nálunk) így tegnap hazafelé jutott az is eszembe, hogy nincs otthon szer a kicsikémnek, úgyhogy az egyetlen útba eső boltban álltam a mosószerek között magassarkúban mint egy szőke, és telefonos irányítással húgom által beszereztem a legjobbnak vélt szert.
De aztán mint egy ilyen laikus számára kiderült, kell még hozzá ez meg az, és a mosogatógép-só az nem olyan mint az ember-só, és van ám öblítő is, de az csak akkor kell ha...
Ez kezd olyan lenni mint amikor sampont veszek, ott is inkább csak állok 10 percig a polc előtt, bámulva a 220ezer féle vackot, mint borjú a frissen mázolt kapura, hogyezmiez? aztán sampon nélkül távozom, de legalább a vérnyomásom is 220.


a tegnapi termés: persze a kapszula csak és kizárólag 90 db-os kiszerelésben fellehető (magamnak is vettem kísérleti almaecetet, állítólag hajat kell vele öblíteni és samponreklámba illő leszek, a vérnyomásom csökkentésére meg kell a gumicukor)

Ma már csak arra stresszelek, hogy az egyébként nagyon kedves eladó aki elhozza nekem ingyen a gépet ne verjen át, és el is induljon és el is mosogasson a cucc, aztán meg azért is, hogy hova és hogyan is kell bekötni ezt a szörnyet, valaki igazán fogalmazhatna egy mosogatógép for dummies kézikönyvet....

legujjabbam napfénynél - kádból virágtartó

Mi tagadás büszke vagyok magamra. Egyfelől megelőztem egy nagyobb családi háború kirobbanását, ami a kád eltakarítási procedúrát övezte volna, másfelől már ha belép valaki a kapun nem egy albán frontvonalon találja magát, és a házból is jó kinézni. Márha nem benézek... Lédike meg depressziós, betemettük a homokozóját, így kénytelen a hátsó 600 négyzetméternyi ásnivalóval gazdálkodni.

a kapu-bejárati ajtó-garázs Bermuda háromszögben húzódott eddig a Marianna-árok néhol egy-egy gyémántbánya mélységű lyukkal, jelenleg sódertelep(mert sódert ásni rest a városi kutya), de vannak ötleteim ;)

életjel

Kedveseim!

Nem tudom olvassa-e báááárki is ezt a bejegyzést, minden esetre megírom.

Az utóbbi évek olyan sűrű programáradatot hoztak, hogy a cunami elmehet nyaralni tőlünk, és most sincs ez másként, bár talán már megláttam a rendet a káoszban, és mit az omega molekula, rendeződöm mielőtt robbanok :P (na ilyen homályos filmes utalást se sűrűn fejt meg senki)

Az utóbbi 3 évben rengeteg dolog történt (na nem a házon, mert még plafon mindig nincs, és ugyanúgy a pachworkösre vakolt falat bámulom most is) egyébként alapítottam egy vállalkozást, meg nevelem az egy szem Gyermekemet, az egy szem Férjet, további 2 négylábú disznó állatot egy kutymacskának és egy macskutyának álcázva, szóval a helyzet többé kevésbé változatlan, csak már időm sincs :D

Egyenlőre életjelet adni jöttem, újra elkezdtem olvasgatni a kedvenceimet, Birtokos Eset például rendesen megihletett, úgyhogy ma megyek és túrom kicsit a túrnivalót.
Első körben csak mutatom mit találtam ki az udvart 4 éve csúfító irdatlan nehéz vaskád instant kinemdobására:

a(k)KÁD előtérben 1 db ebbel

Persze nem az én öletem, nézzétek el nekem, hogy dagadok a büszkeségtől, hogy nem kellett ezért is családi vihart indítani, hogy elkerüljön végre innen :D
(http://szarazepiteszetidesign.cafeblog.hu/2015/05/20/elkepeszto-otletek-regi-kadak-uj-elete-32-kep/)
Eszméletlen megtetszett a kádkemence ötlete is, de rendes városiparaszt lévén se flexem se semmi szerszámom (locsolókannát és fűkaszát már vettem a héten köszi)

Magamhoz hűen pedig instant és hirtelen szabadságomat maximálisan kihasználva (Kökőcim (keresztanyucikám) elvitte Gyermekemet tanulmányi kirándulásra parasztországba, - értsd: 1 nap 0-24 mesenézés, 2. nap traktorvezetés, 3. nap kombájn túra, közben annyi csokoládé és sütemény elfogyasztása ami felnőttet már kórházba küldene - szóval én is menni akarok...., Férj pedig elment a hont védeni de csak önkéntesileg Kiskukutyinba, zabot még nem hegyeztek, de minden mást igen)

22:30-kor még a megfelelő formájú fadarabot válogattam a háttérhez, kinéztem a kissebbik négylábú kedvenc alvóhelyét, de olyan stresszebe jött, hogy inkább visszaraktam :P meg kell állapítanom, hogy elégedett vagyok -reggelig, és/vagy a következő piaclátogatásig, amikor beszerzek még 812 növényt :P reggel lövök romanticefelkelőnapos képeket is, most csak a reflektorvilágítás szexi sugara elérhető.

Folyt köv, jövök még mesélni ;)