2022. május 13., péntek

gyere bébi füvezzünk

A mi kis magán dzsungelünkben a házvásárláskor még lehet, hogy Mauglit is megtaláltuk volna ha nagyon keressük, szóval ahhoz képest elképesztő a változás. Főleg, hogy szinte csak 4 kézzel csináltuk, gépek és hadsereg nélkül. Egészen szépen kezdett alakulni a kert, 2019. nyarán járunk, volt is róla egy bejegyzés. ekkor jött a dilemma, hogy mi legyen a parlagon hagyott szép nagy területtel, ami akkor egy szép nagy homokozó volt, sok-sok gazzal.... 



 Mivel a homok kisöprését a házból napi 168365692 x már szemtikkeléssel fogadtam, felvetődött a füvesítés ötlete. 
Változatos módokon szeretem szivatni magunkat, és lusta is vagyok (szeretnék lenni) mondtam Ironmannek, hogy műfű. De mivel ez kb 1,5 millió lett volna, elvetette az ötletet, pedig mennyivel könnyebb lett volna... 
Akik ismernek tudják, ha bármi BÁRMI történik nálunk, annak legalább 5000 óra internetes utánajárás, telefonálgatás, és újabb 5000 óra yourube nézés a témában az előzménye, most sem volt ez másként.

Ironmann az első pandémia idején tanárember lévén nem ment el hazulról, így otthon kellett kiélnie magát, végre jutott ideje a ház körüli "aprócska" munkákra.
Egyébként itt jegyezném meg, hogy nem csak óvodás szülőként volt oltári szívás a pandémia alatti távoktatás, de még szegény Ironmannt is össze kellett szednem idegileg délután, mire letanította a testnevelést (!) online (!!!) olyan gyerekeknek, akik facetoface sem csinálnak szinte semmit amit nem nagyon muszáj.

Ezért miután kiszedett kézzel még kb 15 hatalmas fát 



az összes felesleges kerítésoszlopot



elővette a praszt-xanaxot (rotakapa amit apám adott kölcsön), hogy levezese a feszültséget, és 5x felrotálta az egész hátsó kertet! 5X! (volt olyan,hogy este 8-kor, de a szomszédaink ezt az ütvefúró kalapács lágy búgása után (ez egy másik poszt lesz) már inkább zen-budhista nyugalommal tűrték...



Utána jöttem én, először is heteken keresztül szedegettem ki a szemetet megint a földből, utána megpróbáltam a Marianna árkot és a Mountewerestet meghazudtoló szintkülömbségeket közelíteni egymáshoz amikor éppen nem lógott rajtam gyerek, pandémia idején, tehét éjszaka. 
Érdemes ehhez célszerszámot beszerezni, mert még a videochatben sem tudtam elmagyarázni keresztanyámnak, hogy miért nem eléggé egyenletes gerebjével (itt jegyezném meg, hogy Ironmann lézerrel szerette volna kimérni, hogy biztosan mindenhol pukli mentes e a föld) 

nem elég egyenes

Ironmann ugye nem kicsi szerencsére, így ezután egy kb 4-500 kg-os hengerrel lazán (izomlázzal) lehengerelte a földet

ez már egyenes


mindezek után vártunk 1 évet, addig számtalanszor végig lett gazolva, mivel nem szerettünk volna gyomírtózni, a kapa pedig nem elég hatékony, kihúzigáltuk amikor volt rá idő. Sokszor nem volt...






Újra kellett rotálni, egyengetni, rotálni, hengerelni egyenesíteni....





Hogy azután egy szép borús tavaszi napon elvethessem    A   FÜvet. 
Itt jegyezném meg, hogy FÜvet vetni nyilván csak és kizárólag olyan napon szabad, amikor esőt mondanak, hogy lehessen dideregni vetés közben, mert úgy sokkal egyenletesebben lehet szórni a magot, és anyázni azt aki kitalálta az egészet (engem. Fel is hívtam az emlegetettet) aznap csak a fele lett kész (300 négyzetméter), mert esőben a geregje úgy viselkedik mint a dagonyázó disznó, de kész lett.

itt már csepereg az eső...

Utána pedig a következő héten nyilván kell az is, hogy leszakadjon az ég, de úgy mint még soha, és elmossa az egészet a kert végébe kis kupacokba, hogy újra vethesd éjfélig, az előzőekben taglalt felmenőt sűrűn emlegetve, akkor már a másik odlalon is (550 négyzetméter). De legalább lehet ilyen szép képeket csinálni a cseresznyefavirágzásról:



Ha ezzel kész vagy, akkor menj ki minden órában és vizsgáld nagyítóval, hogy nő-e már a FŰ, lehetőleg készíts képeket is mindenféle fényviszonyok között különböző szögből, amiket minden ismerősnek, barátnak elküldesz, cahatelj és telefonálj mindenkivel kezd úgy az összes videóhívást, hogy "várj-várj, mindjárt mutatom most mekkora!", add le a jelentést napi 6-7 alkalommal amikor locsolod (mert enyiszer tuti kell), hogy nő-e a FŰ! 




Azután egyik reggel amikor már azt hitted semmise lesz, és meglátod a csípás szemedet dörzsölve azt a zöld kis koszt a föld felszínén, készíts róla legalább 5000 képet, örülj mint majom a farkának! hátradőlhetsz, készen vagy! 






Mostmár csak azon kell aggódni, hogy foltos lesz-e? Gombás lesz-e? Mohás lesz-e? Kiszárad-e mert nem locsolod eleget? Kirohad e mert túllocsoltad? Kipisili-kakilja-ássa-e a kutya? Elmossa-e egy újabb eső? Kiássa-e a vakond? Elkap-e egy vírusos fertőzést és kipusztul az egész? Megeszik-e az állatok? több lesz-e a gaz mint a FŰ? Ééés ha lehet mindezt vitasd meg a barátaiddal...Beléphetsz FÜves csoportokba, hogy együtt aggódjatok! Mint a gyerekvállalás. Mondom, minden rendben...


ilyen is kell ám, hogy figyelhesd hogy bent hogy nőne ha a házban lenne

Ha már kinőtt akkorára, hogy lehet vágni, akkor pedig jöhet a dilemma: le kéne vágni, de van-e elég erős ahhoz, hogy rálépj? (mint amikor az első babaköröm-vágás eljön, jaaaaajjj) Főleg Ironmann apró termete és még apróbb katonai bakanccsa miatt aggódtunk, de végülis lenyírta.

az első nyírás, és Lédike is először mehetett rá

És ha már eltelt pár hét, megjelenik az ősellenség: a vakond és a GAZ


gazolhatsz a végtelenségig


Ha ezek után még maradtak barátaid, akkor pedig áthívhatod őket egy nyári kerti partyra, de A FŰre lépni szigorúan tilos😆

2 megjegyzés:

  1. Örülök, hogy visszatértél. Sokat dolgoztatok a füvesítéssel. Remélem gyakrabban írsz. Szeretem olvasni az irományaidat. Üdv.

    VálaszTörlés