De kezdjük a legelején.
Szóval a munka ott kezdődött, hogy
Férj leverte a már amúgy se jó vakolatot, és kiglettelte a foltokat. (1. hétvége)
Aztán, csiszolta a falat (2. hétvége)
Aztán jött a plafonra a fólia, mivel kitudja miért, de a garázsnak lambériából van a plafonja. no comment. Szóval elkezdtünk fóliázni, de Férj sajnos olyan béna az ilyesmihez, hogy nekem kellett méterenként létrára fel, ragasztószalag. létráról le, arrébb pakolni, aztán megint létrára fel... aztán amikor körbeértem, mehettem elölről, merthát a fóliát is hozzá kell ragasztani a ragasztószalaghoz... szóval egy laza 4 órás menet volt. Másnap azt hittem meghalok az izomláztól.
Aztán másnap az a kép fogadott, ami még a fényképezőgépnek is sok volt, úgyhogy simán fájlhibát jelez ha lefényképezem. Az egész fólia a földön feküdt amit előző nap fáradságos munkával raktam fel. (mini szívroham)
Nem kicsit voltam ideges, de visszaragasztottam (újabb 2 óra) A fólia fel és lemenői csuklottak a ragasztószalag kedves anyukájával együtt, de kész lett. Aztán jött a meglepetés: Férj elvitt Keszthelyre kirándulni 6 napra :) Egy ismerős kölcsönadta a nyaralóját, így 2 év óta először elmentünk "őszülni" (értsd: nyaralni nem megyünk, az olyan snassz).
Nagyon jó volt végre kikapcsolódni kicsit, végigjártunk egy csomó múzeumot, bár a kötelezőkre már nem volt kedvünk, úgy hogy a Festetics kastélyt nem néztük meg, bár van praktikus okunk is, nem csak a lustaság! Jövőre újítják fel, és a pálmaházat amúgy se lehet látogatni ősszel, úgyhogy elhalasztottuk legközelebbre.
De voltunk a Balaton múzeumban, ami messze felülmúlta az elvárásainkat, mindenkinek csak ajánlani tudom!
De nem akarok sokat feleslegesen szövegelni, pár képet rakok azért fel:
van, amihez képest férj is kicsi
pont ilyenem volt kicsi koromban :)
(megjegyzés: ha a játékaidat múzeumban látod viszont, akkor érzed igazán, hogy öregszel... )
Az Uralkodó:
Lédikére eközben Apósék vigyáztak, felásta nekik a hátsó kertet a tavaszi munkálatokra :) A macskáik pedig depresszióba estek hogy egy kutya, itt, minek?
Szegény Cicmic ezalatt egyedül volt otthon, Kissógor volt nála kaját meg vizet adni, hazaérkezésünktől számított 1 hétig olyan szintű nyávogós panaszkodást hallgattam, nem is tudtam hogy egy macska ilyen hangokat tud produkálni.
Na aztán hazajöttünk, és találjátok ki milyen látvány fogadott minek a garázsban? Igen, a fólia a földön.
No comment.
Úgyhogy megint felraktam. Férj kifestett. És a fólia azóta is fent van. A mai napig, egy centin se eresztette el. Nem akarom megfejteni az univerzum összes titkát, de ezt most miért ?!?
Szóval a végeredmény:
Következő projekt már januárban a falbontás, amit legnagyobb bánatomra már megint nem én fogok csinálni, pedig imádok rombolni! De az általános társadalmilag elfogadott norma szerint 7 hónapos kismama nem bonthat falat.
Fene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése